Bocsánatot kérünk a hosszabb kimaradásért. Az elmúlt héten olyan élmények értek minket, amelyeket fel kellett dolgozni :)

Az előző hétvégét a fiatal felnőttekkel a Taho tónál töltöttük. Nem vicc, tényleg ez a neve a tónak... :) A csoport minden télen el szokott tölteni egy hétvégét a pásztor szüleinek vidéki házában, ami a mi szemünkben inkább palotának tűnt :). Többnyire síelés, kikapcsolódás tartozik a programba, némi lelki tartalommal. Mi csak péntek este tudtunk indulni, a többség viszont már csütörtökön elutazott. David és April, egy nagyon kedves, szimpatikus pár jött értünk kocsival (előző vasárnap ők hívtak meg minket erre a hétvégére, és megoldották hogy mehessünk - jóval a jelentkezési időn túl :) ). Szombaton a többség síelni ment, mi a többiekkel pedig kirándultunk egyet a Donner tóhoz, ami közelebb volt, mint a Taho, és egy hátborzongató háttérsztorival rendelkezik (egész télen ott rekedt, végül egymást megevő emberek... Ráadásul Donner PARTY-nak hívják a történetet..???) :). A kiránduláson készült kép:

Szombat este volt egy közös bizonyságtételes-éneklős együttlét, ami remek volt, ráadásul az elején spontán kialakult beszélgetés során minket is megkértek, hogy meséljük el találkozásunk és eljegyzésünk történetét (ami ugyebár nem esett nehezünkre ;) ), és ez segített abban, hogy még inkább a közösség tagjának érezzük magunkat. :)

Vasárnap délelőtt is közösségi alkalmat tartottunk, majd egy gyors evés után mindenki hazaindult (kb. 5 óra az út kocsival, csak hogy érezzétek a távolságot...).

A hétvége során több sztereotípia is megdőlt, amiket ideutazásunk előtt hallottunk az amerikaiakról. Például egyáltalán nem pocsékolnak. Ami megmaradt ennivaló a hétvégén, az szét lett osztogatva, egy falatot sem dobtak ki. A szemetet pedig szelektíven gyűjtötték. Jó, ez egy értelmiségi, felelősségteljes fiatalokból álló csapat volt, de akkor is. :)

A kirándulásról való visszaérkezéssel még nem értek véget a nap izgalmai, ugyanis aznap este be is költöztünk az új lakóhelyünkre!!! :) Még csütörtökön sikerült találnunk szállást, illetve egészen pontosan a szállás talált meg minket... Több itteni kedves, hihetetlenül segítőkész ismerős közreműködésének eredményeképp jelenleg egy négyszobás, két fürdőszobás, bebútorozott, full felszerelt konyhás csodaházban élünk! Íme:

Tartozik hozzá egy szép kis belső udvar is:

Igazából olyan érzés, mintha nászúton lennénk :) Már kicsit megszoktuk, hogy itt vagyunk, de inkább olyan, mintha egy kiránduláson lennénk.

Az elmúlt hetet különböző vásárlásokkal töltöttük. Például beszereztünk hajszárítót, hajvasalót, nadrágot Andrásnak. Nem kellett túl sok mindent vennünk, mert a háztartásban szinte minden megvan. :)

Szerda este meghívtuk egy vacsorára azokat a srácokat, akik befogadtak minket az első időszakra. Kicsit bénáztam a sütéssel, mert akkor használtam először a konyhát úgy rendesen, de végül egész jó kis kaja lett, a fiúk pedig hálás vendégek voltak a magyar főtt kajáért :)

Meglátogattuk a fiatal felnőttek heti alkalmát is, ami szuper volt, és további új embereket ismertünk meg. Nagyon jófej, fiatal banda van itt, és elég befogadó a közösség. Ez valószínűleg amiatt is van, hogy a Stanfordon tanulók egy része ide jár, ami azt eredményezi, hogy sokat változik a létszám. Ugyanakkor hozzá vannak szokva a külföldiekhez, ami meg nagy előny a mi szempontunkból :)

A hétvégét főleg autónézegetéssel töltöttük. Kinéztünk párat, és légyszi szurkoljatok, hogy minél előbb tudjunk venni egy jó kis kocsit, mert már csak ez hiányzik :)